|
2023-04-07 21:00:26, péntek
|
| |
| |
BÉKÉS, BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
Eljött a szép húsvét reggele,
Feltámadásunk édes ünnepe.
Ünneplő ruhákba öltöztek a fák,
Pattognak a rügyek, s virít a virág.
A harang zúgása hirdet ünnepet,
Egy kismadár dalol a zöld rétek felett.
Kellemes húsvéti ünnepeket!
Nagyhét van, húsvét a keresztény kultúrkör legnagyobb ünnepe. Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, Nagypéntek a keresztre feszítésről, Húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól. A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt.
Itt a tavasz, ahogy hosszabbodnak a nappalok, új életre kel a természet, mi magunk is igyekszünk megújulni. Ez a testi-lelki megújulás a természet örök rendjének évezredes harmóniáját szimbolizálja. A természet ébredése bennünket is munkára hív, új erővel tekintünk feladataink elé, az új élet lehetőségét ünnepeljük, még akkor is, ha korlátok közé szorított lesz ez a húsvétunk is.Mert a szomszédunkban háború van, válság van, drága az élet.
Teremtő feltámadása pedig az ehhez szükséges lelki erőt, hitet kínálja mindannyiunknak. Húsvét ünnepén újra szorosabbá fonódnak a családi kötelékek, megerősítést nyernek a bennünket összefűző baráti szálak. Hiszem, hogy ezek a napok, az ünnep pillanatai mindnyájunk számára elhozzák a feltámadás, a gyógyulás, a megújulás örök üzenetét.
Bízom benne, hogy mielőbb győzni fog a józan ész és rövidesen vége lesz a háborúnak!
Hozzon az ünnep számunkra békét, áldást,egészséget, szeretetet. Isten óvja kis hazánkat és vigyázzon ránk.
Szeretetteljes, áldott húsvéti ünnepeket kívánok Mindenkinek!
Kedves Ismerőseim, Barátaim és Látogatóim!
Sok szeretettel köszöntelek Benneteket Húsvéti oldalamon. Bízom benne, hogy elnyeri tetszéseteket.
Minden kedves Barátomnak, Ismerősömnek, és azoknak, akik ide belátogatnak hozzám
SZÍVEM SZERETETÉVEL kívánok BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET!
BÁRHOL LEGYENEK A VILÁGON - HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL!
Boldog Húsvétot!
Nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat alkotják a nagyhét második részét:
Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, valamint Jézus elfogatásának, szenvedése kezdetéről, Nagypéntek Krisztus kereszthalálának napja a keresztre feszítésről, Húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól. A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt.
Wass Albert: NAGYPÉNTEKI SIRATÓ
Elmegyünk, elmegyünk, messzi útra megyünk,
messzi út porából köpönyeget veszünk...
Nem egyszáz, nem kétszáz: sokszáz éves nóta.
Így dalolják Magyarhonban talán Mohács óta.
Véreim! Véreim! Országútak népe!
Sokszázéves Nagypénteknek
soha sem lesz vége?
Egyik napon Tamás vagyunk,
másik napon Judás vagyunk,
kakasszónál Péter vagyunk.
Átokverte, szerencsétlen
nagypéntekes nemzet vagyunk.
Golgotáról Golgotára
hurcoljuk a keresztfákat.
mindég kettőt, soh'se hármat.
Egyet felállítunk jobbról,
egyet felállítunk balról,
s amiként a világ halad:
egyszer jobbról, egyszer balról
fölhúzzuk rá a latrokat.
Kurucokat, labancokat,
közülünk a legjobbakat,
mindég csak a legjobbakat.
Majd, ahogy az idő telik,
mint ki dolgát jól végezte:
Nagypéntektől Nagypéntekig
térdelünk a kereszt alatt
húsvéti csodára lesve.
Egyszer a jobbszélső alatt,
másszor a balszélső alatt,
éppen csak hogy a középső,
az igazi, üres marad.
Nincsen is keresztfánk közbül,
nem térdel ott senki, senki.
A mi magyar Nagypéntekünk 
évszázadok sora óta
évszázadok sora óta
ezért nem tud Húsvét lenni.
Így lettünk országút népe,
idegen föld csavargója,
pásztortalan jószág-féle.
Tamással hitetlenkedő,
kakasszóra péterkedő,
judáscsókkal kereskedő.
Soha-soha békességgel
Krisztus-Úrban szövetkező.
Te kerülsz föl? Bujdosom én.
Én vagyok fönt? Bujdosol Te.
Egynek közülünk az útja
mindég kivisz idegenbe.
Bizony, jól mondja a nóta,
hogy elmegyünk, el-elmegyünk,
messzi nagy útakra megyünk.
Messzi nagy útak porából
bizony, köpönyeget veszünk.
S ebben a nagy köpönyegben,
sok-sok súlyos köpönyegben
bizony pajtás, mondom Néked:
rendre, rendre mind elveszünk.
Szabó Judit Gyöngy: KERESZTHALÁL
Mit tett a bűnös nép?
Barabás választották Jézusért?
Feszíts meg!- kiáltották!
Elárulta Júdás az utolsó vacsorán!
Keresztre feszítették a Golgotán!
Kifolyt a szent vére értünk!De Ő megbocsát!
Szegekkel körbe ütve Istennél esedezett ,
fájdalma között könyörgött - 
Bocsáss meg nekik nem tudják
mit cselekednek!
Atya feltámasztotta fiát,
Őt az egyetlen aki legyőzte a halált.
Kezén beforrtak a sebek,most Atya mellet ül Szentségben.
Szentlelkét leküldte a Földre megvédjen.
Prófécia beteljesült,a bárány megváltotta az embert!
Legyen hát hited!Ő ennyire szeretett!
Ő az örök reménységünk,
Mint a Nap úgy ragyog az égen nékünk!
Túrmezei Erzsébet:
HÚSVÉT HAJNALÁN 
Alig várták, hogy jöjjön a reggel,
s most bánatosan, illatos kenetekkel,
sírva sietnek a sír fele hárman,
epesztő, emésztő, roskasztó gyászban.
Ím ébred az élet és támad a nap már.
A madarak kara csak egy fénylő sugarat vár
és csattog az ének, száll által a légen
fel, fel az ég felé... Csak úgy, mint régen.
Jaj, az a régen! Ne fájna az emlék?
Mikor a Mester előttük ment még,
és ajkán az élet igéi fakadtak
a szomjazóknak, a fáradtaknak!
Volt-e valaha riasztóbb álom,
mint ez a három nap, ez a három:
mikor, aki folyvást csak életet mentett,
vad, gyilkos kezek fogják meg a Szentet,
viszik diadallal a főpap elébe,
rágalmat, gúnyt vágnak a tiszta szemébe
és suhog a korbács és csattog az ostor,
hol, aki megvédje, a hős, az apostol?
És az Atya hallgat? - Mély csend ül az égen
s most hajnallik újra: csakúgy... úgy mint régen.
Hogy hurcolták! Mint egy gonosztevőt.
S még volt, aki gúnnyal nevette Őt,
amint a tövistől a vére kicsordul,
s úgy kell felemelni az utcai porbul.
Köpdösve, gyalázva a fára szegezték,
de Ő ugyanaz volt, ott is szeretett még,
ott fenn a kereszten, anyát és poroszlót:
könnyet hullajtót és gyilkos sebet osztót.
Ó, jaj, a halálig, mindig szeretett!
Viszik az illatozó kenetet,
és sírva sietnek a sír fele hárman,
nagypénteki gyásszal, húsvéti sugárban.
Hogy látnák szemükben keserű könnyekkel,
milyen csodálatos ez a reggel.
A pálmafák két szegélyén az útnak
súgva-búgva valami titkot tudnak.
A virágok át harmatkönnyeken
már látják felragyogni fényesen
az élet napját, s azt hirdeti minden:
A sírban nincsen! A sírban nincsen!
Ők mégis mennek. Gyászolva, sírva.
Betekinteni egy üres sírba,
az angyal előtt döbbenve megállni:
feltámadott, élő Mesterre találni.
Húsvétkor ha nincs még húsvéti szíved,
a nagypéntekit vedd, vedd és vigyed
könnyesen, aggódón, búsan, amint van,
s keresd a Krisztust, keresd a sírban!
Nem, úgysem fogod megtalálni ottan.
Eléd fog állani feltámadottan.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvét - Pünkösd |
|
|
|
Címkék: kereszthalálának, harmatkönnyeken, mindannyiunknak, húsvétvasárnap, szomszédunkban, feltámasztotta, szeretetteljes, nagypénteknek, szerencsétlen, feltámadására, feltámadottan, tetszéseteket, nagypéntekünk, hosszabbodnak, nagycsütörtök, szimbolizálja, feltámadásunk, elfogatásának, nagypéntektől, belátogatnak, megerősítést, nagypénteken, szeretetével, ismerősömnek, választották, kereszthalál, reménységünk, szomjazóknak, nagypéntekit, judáscsókkal, hitetlenkedő, magyarhonban, keresztények, nagypéntekes, keresztfákat, nagypéntekig, szép húsvét, harang zúgása, kismadár dalol, zöld rétek, keresztény kultúrkör, keresztények Jézus, utolsó vacsoráról, keresztre feszítésről, feltámadás ünnepéről, testi-lelki megújulás, természet örök, természet ébredése, szomszédunkban háború, ehhez szükséges, családi kötelékek, bennünket összefűző, BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET, Jézus Krisztus, Jézust Nagypénteken, Kedves Ismerőseim, Benneteket Húsvéti, SZÍVEM SZERETETÉVEL, BÉKÉS ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPEKET, BÁRHOL LEGYENEK VILÁGON, HATÁRON INNEN, VAGY HATÁRON TÚL, Boldog Húsvétot, Wass Albert, NAGYPÉNTEKI SIRATÓ, Sokszázéves Nagypénteknek, Golgotáról Golgotára, Nagypéntektől Nagypéntekig, Bujdosol Te, Szabó Judit Gyöngy, Elárulta Júdás, Túrmezei Erzsébet, HÚSVÉT HAJNALÁN,
|
|
Offline
